Blogolj!

10 éve lett öngyilkos a német válogatott kapusa

10 évvel ezelőtt ezen a napon vetett véget életének Robert Enke a német válogatott és a Hannover kapusa. Cikkünkben a tragikus sorsú hálóőrre emlékezünk.

Fotó: EPA

Robert Enke története az egyik legmegrendítőbb amely az elmúlt évtizedekben nyilvánosságra került a sportvilágban. Nem ő volt az első és sajnos nem is az utolsó híres sportoló aki az öngyilkosságba menekült ám kétségtelenül neki volt az egyik legszívbemarkolóbb oka ezt a súlyos döntést meghozni. Hiába futott be egy felfelé ívelő karriert és vették körül a szerettei és a barátai, ő csak egy dologra vágyott: együtt akart lenni a kislányával. 

Robert Enke 1977. augusztus 24-én született az NDK-beli Jénában. Karrierjét a helyi Carl-Zeissben kezdte, majd 1996-ban a Borussia Mönchengladbach szerződtette. Németország egyik legpatinásabb klubjánál azonban nem úgy alakultak a tervei, ahogy arra számított, mivel csak a harmadik idényében léphetett először pályára a gárdában, igaz ekkor a komplett szezont végigvédte. Olyan jó formában teljesített, hogy a német válogatott keretébe is bekerült az 1999-es Konföderációs-kupára. 

Mönchengladbachból a Benficához igazolt ahol három szezonon át játszott. Bár a lisszaboni klub gyengén szerepelt a bajnokságban, Enke mindvégig első számú kapus tudott maradni, aki a szurkolók kedvencének számított. Őt azonban nyomasztotta a sikertelenség és elkezdték pánikrohamok gyötörni. Ez a betegsége nem hatott ki soha a teljesítményére, ismerősei mindig is arról beszéltek, hogy képes volt különválasztani a sportteljesítményt és a betegségeket, még ha azok elsősorban a pályán elért eredményekből is fakadtak. 

2002 nyarán több európai sztárcsapat is szerződtetni akarta és a Barcelonához írt alá. Nagyon hamar megsérült és Katalóniában mindössze négy mérkőzésen kapott lehetőséget. A következő szezon elején kölcsönadták a Fenerbahcénak, ahol katasztrofálisan sikerült a debütálása: csapata 3-0-ra kikapott az İstanbulsportól, a szurkolók pedig megdobálták az általuk bűnbaknak kikiáltott kapust. 

Családja szerint ez az időszak vezetett oda, hogy először depresszióba esett és ekkor még a futballt is abba akarta hagyni. Némi megnyugvást jelenthetett volna az életében, hogy megszületett a kislánya, ám a kis Laráról az orvosok hamar megállapították, hogy egy veleszületett szívrendellenességgel küzd. 

Fotó: youtube.com

2004-ben némileg úgy tűnt, hogy javulhat Robert élete:januárban távozhatott Törökországból és a kis Larát is megoperálták. A barcelonaiak a Tenerifének adták kölcsön, ahol hamar befogadták a csapattársai és a szurkolók is megszerették. Kölcsönszerződését letöltve pedig visszatért a Bundesligába miután elfogadta a Hannover ajánlatát.

Egyértelműen meghatározó szereplővé vállt a hannoveri csapatban és hamarosan visszakerült Németország legjobb kapusai közé. Több nagyobb csapattal is szóba hozták, 2006-ban pedig visszakerült a válogatott keretébe sőt, 2007-ben végre debütálhatott is a Nationalelfben. 

Mire azonban révbe ért a karrierje, megtörtént vele a legrosszabb ami történhet: Lara állapota romlani kezdett majd a kislány kétéves korában elhunyt. 

Robert ezzel végleg megtört, mivel elveszítette azt a valakit aki családja szerint ki tudta rángatni a depressziós időszakokból. Folyamatosan küzdött a depresszióval gyermeke elvesztését követően, de a pánikrohamok is egyre gyakrabban jelentkeztek nála. Folyamatosan kezelték, ám a csapattársai nem vették észre, hogy a kapus depresszióval küzd. Kifelé igyekezett egy stabil ember benyomását kelteni és a teljesítményén nem is látszott meg, hogy a magánéletében mennyire is szenved. 

Folyamatosan védett a Hannoverben, ahol csapatkapitánynak is megválasztották. Nem játszó tartalékként Eb-ezüstérmes lett 2008-ban, majd Jens Lehmannt követően ő lett a német válogatott első számú kapusa.

Feleségével Teresával 2009-ben, hogy próbálják enyhíteni a Lara iránt érzett gyászt örökbe fogadtak egy kislányt, Leilát. Környezete szerint Robert szívébe a pici hamar belopta magát, ám a sportoló egyúttal el is kezdett egyre erősebben félni. Rettegett attól, hogy a problémái kitudódnak és elveszíti fogadott gyermekét is.

A depresszió ekkor már teljesen a hatalmába kerítette. Ráadásul gyomorbántalmak miatt néhány mérkőzést is ki kellett hagynia így már attól is félt, hogy a csapatban való helyét is elveszíti. Nem így történt és 2009. november 8-án a Hamburg ellen immáron 180. alkalommal védte a Hannover kapuját. Ez volt az utolsó meccse. 

2009. november 10-én ugyanis Robert Enke úgy döntött, hogy véget vet a szenvedésének. A délelőtti edzésen még részt vett majd délutánra nyoma veszett. A közeli vasútállomáshoz hajtott, iratait és a feleségének címzett búcsúlevelét pedig az irataival együtt az autójában hagyta. Délután hat óra után néhány perccel a Bréma-Hannover gyorsvonat elé vetve magát öngyilkosságot követett el. 

Fotó: bbc.com

Temetésén november 15-én 40 ezer ember vett részt a hannoveri stadionban, csapat és a város pedig úgy emlékezett rá, hogy az  AWD-Arenana melletti utcát róla nevezték el. Felesége a Német Labdarúgó Szövetséggel karöltve létrehozott egy Robert nevét viselő alapítványt, amely a mentális betegségben szenvedő sportolókat hivatott segíteni. 

Robert Enkét a Neustadtban található empedei temetőben helyezték örök nyugalomra, kislánya Lara mellett. 

Címkék: német foci
https://topligak.blogstar.hu/./pages/topligak/contents/blog/85807/pics/lead_800x600.jpg
német foci
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?